Háát…eredeti számításaink nem igazán jöttek be, változott a terv. Kb. 6 hete Gyuszinak egyik napról a másikra bedagadt a bal tér, olyan lett mintha egy fél pingpong labdát rejtett volna alá. Így nem tudott kajakba ülni, mert pont ott nyomja a kajak combtámasza. 3-4 nap elteltével sem lett jobb, ezért bevonultunk a helyi korházba, ahol 2 óra várakozás után végre minket is behívtak. Név szerint szólították az embereket, ennek ellenére mindenki az ajtóban tolongott mintha így hamarabb bejutna. A doktornő ránézett, kicsit megtapogatta, megkérdezte mi történt, majd a gyógyszerallergia után érdeklődött és kitöltötte a receptet. Egy hetes antibiotikum kúrát javasolt a hosszas kivizsgálás után. Megnyugodtunk, Gyuszi elkezdte szedni a gyógyszert, ami amúgy egy vagyon volt, az első nap után egy kicsivel jobb is lett a térde, ezért kijött a folyóra kipróbálni. Kétszeresére dagadt és innen már az istennek nem akart javulni. Már 2 hete nem dolgozott, pihentette, de semmi javulás. A guide-ok pénzt kezdtek összedobni nekünk, mintha már az éhenhalás fenyegetett volna minket. Ez persze erős túlzás, mindössze annyiról van szó, hogy nem tudtunk félre tenni pénzt, az én fizetésem meg csak arra elég, hogy fizessük a lakbért, együnk, igyunk. (Ez egy nagy gesztus volt a guidok részéről, ha az ember bajba kerül, nagyon lehet számítani a többiek segítségére!)
Az egyik guide felajánlotta, hogy az ő biztosításával, az orvosához el tudnánk menni, a Pucontól mindössze fél órányira lévő Villarricába, ugyanis itt Puconban csak háziorvosok vannak, akikkel csak konzultálni lehet nem kevés összegekért, de semmi sebészi beavatkozást nem tudnak elvégezni, a kórházat meg már próbáltuk. (Itt Chilében úgy működik az egészségügy, hogy minden ember szabadon eldöntheti, hogy fizet-e biztosítást havonta, és mennyit, ilyenkor az orvosi ellátás bizonyos %át kell csak kifizetnie, vagy semmit, vagy csak akkor fizet mikor orvoshoz megy, viszont akkor a teljes összeget kell megtérítenie.)
Az orvos ránézett Gyuszi lábára és rögtön mondta, hogy fölösleges volt az antibiotikum, teljesen másról van szó. Injekciós fecskendőt, tűt kapott elő és 3-4 ml vért szívott le Gyuszi térdérből. Valamilyen ütés hatására egy haematoma/vérömleny keletkezett belül. Azóta még egyszer leszívta, és mondta, hogy várni kell míg felszívódik.
Ennek több hete már, nagyon lassan javulni látszik a helyzet, de kajakba még biztos nem tud ülni Gyuszi egy darabig.
Hatalmas, nyaralni vágyó tömeg árasztotta el Pucont és napról napra egyre több utasa lett a Trancurának. Körönként 6-8 hajó ment vízre és harmadik kör is jutott minden napra. Így este 11, fél 12 előtt sosem kerültem haza, az utolsó körben meg hiába mondtam, hogy fény nélkül nem tudok jó fotókat készíteni, mennem kellett. Elmentem a nagyfőnökhöz beszélni vele, hogy ez így nem jó, gyakorlatilag a boltba nem tudok elmenni bevásárolni, így, hogy mindig későn érek vissza a városba és amúgy is sötét és bemozdult képek lesznek. Amúgy sem fair teljesen a dolog, ugyanis úgy volt, hogy jan. 1-től filmes gépet kapok és arra kell fotózzak, így nem az enyém amortizálódik a sok portól, ennek ellenére még mindig az én gépemet használtam. Valószínűleg nem a legjobb pillanatában sikerült elkapjam, közölte, hogy mégis mit képzelek, az a dolgom, hogy fotózzak, ha nem tetszik, akkor meg mehetek, talál ő másik fotóst, és hogy én milyen lusta vagyok! Fizetésemelésről hallani nem akart, annak ellenére, hogy tömegesen vásárolták a képeimet, az meg nem érdekelte, hogy az esti fotók rosszak…
Ezek után gondolhatjátok mekkora kedvvel dolgoztam reggel 10től este 11ig.
Ezek következménye, hogy febr.10-én felmondtunk mindketten, ugyanis annak semmi értelme, hogy én aprópénzért szétdolgozzam az agyam, Gyuszi lábának meg még biztos kell pár hét, addigra meg vége a szezonnak. Úgy döntöttünk, akkor inkább kihasználjuk a „nyarat” és lemegyünk most dél Chilébe, Patagoniába, mert most még aránylag jó idő van és eső is kevesebb, mint mondjuk áprilisban.
Ezért aztán elindultunk délre, hisz Kispál és a Borz is megmondta, hogy „Akik élnek azok délnek mennek…”
Jöjjön még egy-két kép Puconból és környékéről:
Olykor a túravezetők is vízbe pottyannak, háttérben Tomas épp egy sziklában akadt meg
.. és akkor a safety kajakos segít..avagy a két jómadár Tomas és Gyuszi
El Feo-ezt a vonalat egyedül Tomas használta
Egyszer így végződött
de az utasok imádták:)
Pár kép a Maichin nevű folyóról (előtérben Tomas és Gyuszi, Kicsi a zúgó elején)
Magyar virág Baszk vendégszirommal (Kicsi, Tomas, Gyuszi és Txomin)
El Feo- Nyenyó, Marci és Tomas
Nyenyó élvezi a csónakázást, a fiúk meg had evezzenek:)
Majd a pihi után HIGHSIDE!
Tomas a Marimanban (a hajó gyorsabbnak bizonyult)
Tomas lába...
El Feo-Gyuszi
El Feo-A csúnya
Gyuszi surfing
Hajójavítás-Marci és Kistehénke
Délutáni szieszta, avagyTomas raftot ragaszt
Turismo Trancura hydrospeed-ruha állományának ékes darabja, avagy Petra hydrospeed előtt
Én is eveztem ám!:) Tomas volt a kapitány
